Hévíz – Egregy

HÉVÍZ – EGREGY

Egregy Hévíz fürdőváros sajátos arculatú és falusias hangulatot árasztó településrészén, a centrumtól kb. 1,5 km távolságra található. Régészeti leletek alapján már a római korban lakott terület volt. Első írásos emléke 1019-ből származik, melynek eredetisége kétséges. Bizonyosan 1328-ban olvashatunk róla először, Villa Egrug néven, mely az égerfa nevéből ered. Egregy a török hódoltság idején teljesen elpusztult. A XVIII. században német telepesek építették újjá a Festetics család birtokához tartozó települést. A II. világháborút követően Egregy Hévízzel egyesült.

Hévíz-Egregyen nagyon jelentős római kori tárgyi emlékek találhatóak (római korridos villa, római katona sírja) és a borászatnak is ezen időkig visszanyúló hagyománya van. Az egregyi dombon található XIII. században épült Árpád-kori templom a tájba helyezett román stílusú falusi kistemplomok legszebbike. Pontos építési ideje nem ismert, a templomot 1341-ben kelt írásos emlékek említik először. Az épület a XVI-XVII. században erősen megsérült, később a barokk korban 1731-ben renoválták, de középkori formája megmaradt. Az 1964-65-ös renoválást követően korhű berendezési tárgyakkal látták el, s ezáltal ma eredeti hangulatában tekinthetik meg a látogatók. A templom mellől megkapó kilátás nyílik a dimbes-dombos vidékre.

A templom szomszédságában már az 50-es évek óta igen sok turista fordult meg. Akkoriban a pincegazdák saját borukkal kínálták meg őket, melyet a látogatók a szőlőtőkék közt ácsorogva–beszélgetve fogyasztottak el. A növekvő idegenforgalommal azonban lépést tartottak a gazdák is: a 70-es évek végén a szőlőskertek tövében megjelentek az első borozók, vendéglők. A friss levegő, a csodálatos kilátás egyre több látogatót csalogatott ki a hegyre, akik a bor mellé harapnivalót is kértek.